VI.

A küldöttgyűlés

1.         A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:

(1) a vezető tisztségviselők költségtérítésük mértékének megállapítása;

(2) az éves munkaterv és költségvetés elfogadása;              

(3) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének– elfogadása;

(5) a tagdíj mértékének és egyéb díjak megállapítása

(6) az egyesület érdekében évente elvégzendő közösségi munka módjának, mértékének, illetőleg pénzbeli megváltása rendjének meghatározása.

2.      A Küldöttgyűlés a küldöttek összessége, amely az Egyesület valamennyi tagját képviseli. Küldött az Egyesület azon felnőtt rendes tagja lehet, aki tagdíját legkésőbb az alapszabály szerint meghatározott időpontig befizette és a küldöttválasztás időpontjában nincs egyéb tartozása sem az Egyesülettel szemben. A küldötteket a közgyűlés választja. Küldöttnek az egyesület felnőtt rendes tagjai választhatók. Küldöttnek az egyesület vezető tisztségviselői is megválaszthatók. A küldötteket az Egyesületen belüli rendes tagok közvetlenül választják. A küldöttek számának meghatározásánál a küldöttválasztó közgyűlést megelőző év december 31. napján rendes tagsági viszonnyal rendelkező tagok létszámát kell irányadónak tekinteni. Minden befejezett 20 fő rendes tag után legalább 1 fő küldöttet kell választani.   A küldötteket a soron következő küldöttgyűlés tervezett időpontját megelőző 30. napig kell megválasztani. A küldöttek megbízatása a megválasztásukat követő 5 évre szól.  Ha a küldöttel szemben a megbízatásának ideje alatt olyan körülmény következik be, amely a küldötté választását kizárja, vagy az Elnökséghez intézett nyilatkozattal lemond, akkor helyette másik küldöttet kell választani. A küldötteket nyílt szavazással választják. Az a jelölt tekinthető megválasztott küldöttnek, aki a közgyűlésen jelen levő tagok szavazatainak több mint a felét megkapta és a küldöttséggel járó megbízatást vállalja.

3.       A küldöttgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A küldöttgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a küldöttgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult küldöttek álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a küldöttgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt küldöttgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. Határozatképtelenség miatt a megismételt küldöttgyűlés az eredetivel azonos napirendi pontokkal, legkorábban az eredeti időpontot követően 30 perc múlva is összehívható, azonban azt legkésőbb az eredeti időpontot követő 30 napon belül kell ismételten összehívni.

A küldöttgyűlési meghívót az egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni.

          A küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a küldöttek az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a küldöttekkel.

     Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi küldött jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

         Az elnökség köteles a küldöttgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

4.      A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult küldött részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

5.        A küldöttgyűlést az Egyesület elnöke vezeti.

A küldöttgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az megválasztott küldöttszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult küldöttek számát. A küldöttgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét.

6.       A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

7.       A küldöttek határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az a küldött,

a)    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)    aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)    aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)     aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Ha egy küldött valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál, a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

8.       A küldöttgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Küldöttgyűlésen a  szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi küldött jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A küldöttgyűlésen a küldött csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát.

9.         A küldöttgyűlési határozatokat a levezető elnök a küldöttgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

.

VII. 

Elnökség

Az Egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai.

1.      Az elnökség az egyesület 5 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

2.      Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

3.      Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

4.      Az egyesület vezető tisztségviselői:

Az egyesület elnöke:     Dósa Mátyás (anyja születési neve: Tóth Magdolna,

lakóhelye: 2451 Ercsi, Szapáry Péter út 3.)

          Az elnökség tagjai:       1.Turi Tamás (anyja születési neve: Tézli Irén,

lakóhelye: 2451 Ercsi, Török u. 18.)

                        2.Lósits Sándor  (anyja születési neve: Gajdó Éva

lakóhelye: 2451 Ercsi, Esze T. u. 13. )

                        3.Valuschek Ottóné (anyja születési neve: Pergel Éva,   

lakóhelye: 2451 Ercsi, Lejtő sor 7.)

                                      4.Vajdics András (anyja születési neve: Varga Márta,  

lakóhelye: 2451 Ercsi, Damjanich u. 13/1. )

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

         A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

          Az elnökségi tagság az összeférhetetlenséggel összefüggő nyilatkozattal egybekapcsolt, elfogadó nyilatkozattal jön létre. Az egyesület képviselője az elnök, aki önállóan aláírásra jogosult az egyesületbélyegzője mellett egyedül. Ezen jog gyakorlása a bankszámla feletti rendelkezésre is kiterjed. Önálló aláírási jogát, tartós akadályoztatása esetén, meghatározott időre vagy visszavonásig írásbeli meghatalmazással átruházhatja az egyesület elnökhelyettesére. A helyettesítés során az elnökhelyettes képviseleti jogának terjedelme általános, gyakorlásának módja önálló.

Az elnök feladata:

• az elnökségi ülések vezetése
• az egyesület képviselete
• az alapszabály és egyéb szabályzatok érvényre juttatása, valamint a közgyűlési, elnökségi döntések végrehajtásának irányítása, ellenőrzése.
• az elnökség munkájának figyelemmel kísérése
• utalványozási jogkör gyakorlása
• kapcsolattartás a tagokkal, más szervekkel.
• döntéshozatal mindazon ügyekben, melyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, vagy más szerv kizárólagos hatáskörébe.
• mindazon feladatok ellátása, melyeket jogszabály, vagy más határozat hatáskörébe utal.

Az elnökhelyettes feladata:

            Az elnököt távollétében az elnökhelyettes helyettesíti.

A titkár feladata:

• feladata a tagnyilvántartás vezetése, a házipénztár kezelése, a pénztárnapló bizonylatolt vezetése.
• elkészíti az éves gazdálkodási beszámolót, közreműködik az éves gazdálkodási terv elkészítésében és tervszerű végrehajtásában. Munkáját az egyesület elnökének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett végzi.
• kezeli az egyesülethez befolyó összegeket, beszedi az éves tagdíjat, elkészíti az üzleti könyveket és azok zárását
• számadási kötelezettséggel tartozik a közgyűlés felé
• ha az egyesület könyvelőt, könyvelő irodát vesz igénybe, azzal közreműködve mindenben segíti munkáját, ezen belül előkészíti az egyesület éves beszámolóját.

Az elnökségi tagok feladata:

• rendszeresen és tevékenyen részt vesznek az egyesület feladatinak meghatározásában és megvalósításában, a döntések előkészítésében és meghozatalában.
• a közgyűlés és az elnökség döntései végrehajtásának ellenőrzésében.
• felelősek a gazdasági, pénzügyi, szakmai és egyéb kérdésekben hozott elnökségi döntésekért, kivéve, ha ellenvéleményét kifejezetten fenntartotta és azt maradandóan kinyilvánította. Az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben az elnökhelyettes látja el az elnök feladatait.

5.      Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a küldöttgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves munkaterv és költségvetés elkészítése és annak a küldöttgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés, küldöttgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés, küldöttgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen, küldöttgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./   az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./  az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;

l./   a tag felvételéről való döntés.

m./ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

n./  fegyelmi ügyek tárgyalására eseti jelleggel három tagú fegyelmi bizottság létrehozása, melynek összetételét, feladatait és eljárási rendjét az egyesület fegyelmi szabályzata tartalmazza

6.     Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

         Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák. Az elnökségi ülésre a felügyelő bizottság elnökét meg kell hívni.

7.   Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van.

         A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)    aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)    aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

          f)    aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

8.      Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

VIII.

Felügyelő bizottság

1. A közgyűlés, az egyesület működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére három tagú felügyelő bizottságot választ. A felügyelő bizottság tagjai újra választhatók. A felügyelő bizottság tagjai az egyesületben más tisztséget nem viselhetnek.

2.  A felügyelő bizottságnak nem lehet tagja:

a) akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn

b) aki a vezető szerv elnöke vagy tagja

c)aki az egyesülettel megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

d) aki az egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a civil szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást-, illetve

e) az b)-d) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

3. A felügyelő bizottság tevékenységét a bizottság elnöke irányítja. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottság határozatképes, ha az összes tag jelen van.

4.  A felügyelő bizottság éves ellenőrzési terve alapján dolgozik, erről az elnökséget tájékoztatja. A felügyelő bizottság üléseit szükség szerint, de legalább évente egyszer tartja. A felügyelő bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, a felügyelő bizottság elnöke valamint egy, a jegyzőkönyv hitelesítésre felkért jelen levő bizottsági tag írja alá.

5.   A felügyelő bizottság feladata:

• pénz és vagyonkezelés vizsgálata
• a társadalmi szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és pénzügyi előírások betartásának ellenőrzése
• a gazdálkodás szabályszerűségének az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata
• a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése
• az egyesületi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése.

6.         A felügyelő bizottság tagjai feladatuk ellátása során jogosultak az egyesület gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a vezető tisztségviselőktől tájékoztatást kérni, az egyesület pénztárát ellenőrizni, szerződéseit megvizsgálni, bankszámlájáról felvilágosítást kérni.

7.    Az ellenőrzések megkezdéséről a bizottság elnöke tájékoztatja az egyesület elnökét. Az ellenőrzés tapasztalatairól a bizottság elnöke - a vizsgálat lezárását követő testületi ülésen - tájékoztatja az elnökséget. Ha a vizsgálat szabálytalanságot is feltár, akkor a szükséges intézkedések megtételére az elnökséget fel kell kérni.

8. A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását, az abban foglalt határidőt követő 30 napon belül, utóvizsgálat keretében a felügyelő bizottság ellenőrizheti.

Amennyiben a kifogásolt gyakorlat fennállását az elnökség nem ismeri el vagy az utóvizsgálat nem vezetett eredményre, a bizottság közvetlenül az intézkedésre jogosult szervhez fordulhat, szükség esetén kezdeményezheti rendkívüli közgyűlés összehívását.

9. A felügyelő bizottság tevékenységéről a bizottság elnöke a közgyűlésnek köteles beszámolni.

IX.

Az egyesület vagyona és gazdálkodása

1. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet az elnökség terjeszt elő és a küldöttgyűlés fogad el. Az elnökség jelentést készít az egyesület gazdálkodásáról, amelyet elfogadás céljából a küldöttgyűlés elé terjeszt.

2. Az egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:

- tagsági díjak

- magán és jogi személyek támogatása

- önkormányzat támogatása

- rendezvények bevételei

- pályázati bevételek

- cél szerinti tevékenység bevételei

- SZJA 1%

- egyéb bevételek, jutalékok, bérleti díjak

- fejlesztési támogatások a tagság részéről

3. Az egyesület működéséhez szükséges kiadásait az alábbiak jelentik:

- adminisztrációs, könyvelési kiadások

- működési kiadások

- javítási, karbantartási, felújítási, beruházási

- eszközbeszerzés, bérleti díj,

- költségtérítés

- egyéb kiadások

- működési támogatás felhasználása

4. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az

egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

5. A tagdíjat a küldöttgyűlés állapítja meg.

6. Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik.

7. Az egyesület vagyonával történő gazdálkodás, a vagyon felhasználásáról való döntés

a küldöttgyűlés által meghatározott keretek között az elnökség hatáskörébe tartozik. Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a jelen

Alapszabályban meghatározott tevékenységére kell fordítani.

X.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1.Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

2.Az egyesület a tevékenységének, gazdálkodásának legfontosabb adatait a weblapja útján hozza nyilvánosságra.

XI.

Az Egyesület képviseletére jogosult

Elnök neve: Dósa Mátyás

Születési hely és idő: Visznek 1948 augusztus 02.

Anyja neve: Tóth Magdolna

Lakcím: 2451 Ercsi, Szapáry Péter út 3.

Levelezési cím: 2451 Ercsi, Szapáry Péter út 3.

Személyi igazolvány száma: AS 043599

XII.

Záró rendelkezések

1. Az egyesület megszűnik

1.1 Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a., határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt

b., megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és a feltétel bekövetkezett

c., a tagok kimondják megszűnését

d., az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve, mindegyik esetben, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az egyesületet a nyilvántartásból törli.

Az előzőeken túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

-az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált  és új célt nem határoztak meg vagy

-az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

1.2 Az egyesület jogutódlással történő megszűnése

-az egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét

2. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

3. Jelen alapszabályt az egyesület közgyűlése a K/8 /2015.11.07 számú határozatával fogadta el, amely a Székesfehérvári Törvényszék bejegyző végzése jogerőre emelkedésének napján lép hatályba.

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

            Záradék: az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály- módosítások alapján hatályos tartalmának.

Ercsi, 2015 november 07-én

                                                                                                          Dósa Mátyás                                                                                                                         

                                                                                                               elnök

Előttünk, mint tanúk előtt:  

Név:        Hetyei Tibor                                            Név:       Pergel György

Lakcím:  2451 Ercsi, Hidász u.2.                            Lakcím: 2451 Ercsi, Vásártér 26.

Személyi igazolvány száma:  442995 HA                Személyi igazolvány száma: 785166 RA

Aláírás:……………………………………….         Aláírás:…………………………………

Készült: 2 példányban

Egy példány: 16 lap

Kapják: Székesfehérvári Törvényszék

              Ercsi Kinizsi Horgász Egyesület irattár