Tudnivalók az egyesületbe történő belépésről
Miért érdemes egyesületi tagnak lenni? Mert állami jegy csak a bíróságon bejegyzett horgászegyesület tagjának adható ki. Sok vízterületen (Pl.:Duna, Tisza, Tisza-tó, Balaton, Velencei-tó stb,) az éves- heti- vagy napi-(3 napos) területi horgászengedély váltásához állami jegy szükséges!
Az Ercsi Kinizsi Horgász Egyesületbe a belépés az alábbiak szerint történik:
A tagjelöltnek miután megismerte az egyesület alapszabályát (Megtekinthető az itt az egyesület honlapján. Ezután el kell menni aTakarékbank Zrt. Ercsi Fiókjába.
-
Ki kell tölteni a „Belépési Nyilatkozatot” (Ilyen nyilatkozat van a Takarékbank Zrt. Ercsi Fiókjában.)
-
Ki kell tölteni a befizetési csekket, (Ilyen csekk szintén van a Takarékbank Zrt-nél.), be kell fizetni a tagdíjat. (Tagdíjak 2023-tól: felnőttek részére 5000Ft, nyugdíjasok részére 2500Ft, a 75 év feletti nyugdíjasok részére 1500Ft, 15-18 év közötti ifjúsági korúak és hölgyek részére 2500Ft.)
-
A befizetést követően az igazoló szelvénnyel valamint a kitöltött és aláírt „Belépési nyilatkozattal” el kell menni a Lósits Horgászboltba, ahol le kell adni a tagdíj befizetését igazoló szelvényt valamint a „Belépési Nyilatkozatot”.
-
A felvételről az egyesület elnöksége dönt.
-
Hetente a csütörtökig a Lósits Horgászboltba leadott „Belépési Nyilatkozatok” szombatig elbírálásra kerülnek.
-
Ezután (vagy ezt megelőzően)a horgászt (2019-től) az un. HORINFO rendszerben regisztrálni kell. Meg kell fizetni új tagsági igazolványért (horgászkártya) fizetendő díjat (a regisztráció ingyenes, a Magyar Horgászkártya díja 2200Ft). A regisztráció történhet egyénileg, de történhet az egyesület reisztrációs pontján keresztűl is. A regisztrációról a Horgászjegy Kft.-től egy nyilatkozatot kap. A horgász igazolványt (Magyar Horgászkártyát) elkészülte után a Horgászjegy Kft postán küldi meg az igénylő részére.
-
A egyesületi tag az egyesületbe történt belépés és a regisztráció elvézése után igényelhet állami horgászjegyet amennyiben állami horgászvizsgával is rendelkezik
Állami horgászjegyet és fogási naplót a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (továbbiakban: Hhvtv.) szerinti feltételeknek megfelelő, horgász regisztrációval, továbbá
a) az állami horgászvizsgával (vagy korábbi érvényes állami horgászjeggyel) és igazolt horgászszervezeti tagsággal rendelkező horgász,
b) állampolgársággal és állandó lakóhellyel nem rendelkező (külföldi) horgász, más országban kiállított horgászati okirat vagy okmány bemutatásával,
c) hároméves kortól a kiállítás évének végéig a 15. életévét be nem töltő gyermek
horgász, valamint
d) a horgászszervezeti tagsággal rendelkező értelmi fogyatékos, a vak vagy gyengén látó
horgász jogosult kiváltani.
Az állami horgászvizsgát a halgazdálkodási hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, más országban tett vizsgát pedig az erről kiállított okirattal vagy horgászati okmánnyal lehet igazolni.
2019-től az állami horgászvizsga díjmentes. Állami horgászvizsgát betöltött 10. életévtől lehet tenni"
Hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy részére állami horgászjegy kiadása esetén a törvény azon rendelkezésében foglaltakat(mely szerint rendelkezni kell horgászvizsgával) nem kell alkalmazni. Magyarul: annak az évnek a december 31.-éig amelyben a gyermek betölti a 15. életévét, részére az állami jegy váltásához vizsgakötelezettség nincs előírva. Gyermekek (15. életév betöltéséig) és 70. életévüket betöltöttek részére az állami jegy ingyenes, a fogási napló azonban részükre is 500 Ft.
A horgászvizsgáról (az információk frissítése folyamatban!)
Az állami horgászjegy megszerzéséhez horgászvizsgát kell tenni.
Visszatekintés:
A horgászvizsga kötelezettsége már a jelenlegi hatályos halászati és horgászati törvény előtt is fennállt. Az 1992-es évet megelőzően a horgászvizsga anyaga a MOHOSZ szakértői által került összeállításra és valamennyi horgászegyesület egyesület vizsgáztatta a nála jelentkező horgászni kívánókat. A sikeres vizsgát az egyesületi tagsági igazolványokba igazolták a "Horgászati alapismeretekből beszámolt" szövegű bejegyzéssel. Az 1992-es évtől a horgászegyesületek illetve a vizsgabizottságok által vizsgáztatott kezdő horgászok már állami vizsgabizonyítványt kaptak.
Az 1997 óta hatályos törvény végrehajtási rendelete szerint állami horgászvizsgát már csak a halászati hatóság által kijelölt szervezetnél, vizsgabizottságnál lehetett tenni. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a megyei halászati főfelügyelő kijelölte a vizsgáztatásra jogosult egyesületeket, szervezeteket, vagy központilag szervezett különböző székhelyű vizsgabizottságokatt, amelynek munkáját közvetlenül a halászati hatóság irányította. Az országban megyénként, régiónként más és más volt a szisztéma a vizsgáztatási helyek vonatkozásában, általában elmondható, hogy csökkent valamelyest az egyesületek vizsgáztatási lehetősége, de minden megyében igyekeznek reálisan elérhető helyeket kijelölni a vizsgák helyszínéül.
Az Ercsi Kinizsi Horgász Egyesület vizsgáztatásra nem volt jogosult.
Az egyesületbe belépő tagoknak állami horgászjegyet csak az állami vizsgabizonyítvány megléte(bemutatása) esetén tudunk kiadni.
Tájékoztató az állami horgászvizsgáról
2016. március 24.
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 40. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy állami horgászjegyet és fogási naplót az a személy kaphat, aki rendelkezik állami horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja.
Az alábbi tájékozatóban az állami horgászvizsga megszerzésének lehetőségéről olvashat.
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 40. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy állami horgászjegyet és fogási naplót a halgazdálkodási hatóság, valamint az általa írásban forgalmazásra feljogosított szervezet adhat ki. Az állami horgászjegy horgászatra jogosít, amelynek országos rendjét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg. A (2) pont szerint állami horgászjegyet és fogási naplót az a személy kaphat, aki rendelkezik állami horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja. A horgász a magyar állami horgászvizsgát a halgazdálkodási hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, a más országban tett vizsgát az erről kiállított okirattal vagy horgászati okmánnyal igazolja.
Hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy részére – gyermekhorgász - állami horgászjegy fogási naplóval történő kiadása nincs horgászvizsgához kötve.
Ifjúsági horgász 2015. szeptember 25-től az a 15. életévét betöltött fiatal lehet, aki a 19. életévét az adott év december 31-ig még nem tölti be, vagy 15 évesnél fiatalabb és rendelkezik horgászvizsgával. Részükre az első állami horgászjegy fogási naplóval történő kiadása, csak abban az esetben lehetséges, ha az ifjúsági horgász be tudja mutatni horgászvizsga bizonyítványát.
A horgászvizsga letétele alól a halgazdálkodási hatóság felmentést ad azon értelmi fogyatékos személy részére, akinek a törvényes képviselője az állapotát igazoló okmányokat benyújtja. A horgászvizsga letétele alól mentesített, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos személy kizárólag 18. életévét betöltött, állami horgászvizsgával rendelkező személy folyamatos jelenlétében, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint horgászhat.
A halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet 23. §-ának (5) bekezdése kimondja, ha a turista állami horgászjeggyel rendelkező személy a jegy érvényességi ideje alatt eleget tesz az állami horgászjegy kiváltása Hhvtv. 40. § (2) bekezdés szerinti követelményeinek – azaz állami horgászvizsgát tesz -, turista állami horgászjegyét, annak érvénytelenítése mellett, díjmentesen állami horgászjegyre cserélheti a halgazdálkodási hatóságnál.
A gyermekhorgász, továbbá az ifjúsági horgász kedvezményes állami horgászvizsga díjra jogosult, melynek összege 1000 forint. Felnőttek részére az állami horgászvizsga díja 3500 forint.
Állami horgászvizsgát a halgazdálkodási hatóság által meghirdetett vizsganapon lehet tenni. A halgazdálkodási hatóság köteles kéthavonta legalább egy állami horgászvizsga megtartásáról gondoskodni.
A halgazdálkodási hatóság olyan szervezetet jogosíthat fel a horgászvizsgáztatásban való közreműködésre, amely valamely nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján működik és alapszabály szerinti céljai között szerepel a horgászok képzése és vizsgáztatása.
A halgazdálkodási hatóság vagy a vizsgáztatásra feljogosított szervezet, a meghirdetett horgászvizsgák pontos helyszínét és időpontját, a vizsgák megtartása előtt legkevesebb 15 nappal köteles honlapján vagy egyéb formában közzétenni.
A halgazdálkodási hatóság köteles értesíteni az illetékességi területén található horgászszövetségeket.
Amennyiben a horgászvizsgára jelentkező személy a vizsgára jelentkezés napján még nem töltötte be a 14. életévét, abban az esetben a vizsga megkezdése előtt köteles bemutatni a vizsgabizottságnak a törvényes képviselője által – a horgászvizsgán történő részvételhez – adott hozzájárulást.
A horgászvizsga menete
Az állami horgászvizsga két részből – írásbeli és szóbeli – tevődik össze, megszerzése bizottság előtt zajlik. A bizottság legalább 3 fő horgászati és halgazdálkodási ismeretekkel rendelkező tagból áll.
Az írásbeli vizsga 32 kérdést tartalmazó teszt kitöltéséből áll, ahol minden kérdés 1 pontot ér, és minimum 22 pontot el kell érni a megfelelt szinthez. Csak az a személy mehet szóbeli vizsgára, aki sikeres írásbeli vizsgát tesz.
A szóbeli vizsgán, a vizsgázó által húzott, tíz, a képen látható halfajokat fel kell ismerni és főbb biológiai jellemzőjüket röviden ismertetni, ahol van, ott a fajlagos tilalmi időt, a méret és mennyiségi korlátozásokat is. A fajok között szerepel fogható őshonos és nem őshonos, továbbá nem fogható, de nem védett és védett vagy fokozottan védett halfaj is.
Minden halfelismerésért 1 pont jár, míg a legfontosabb biológiai jellemzőinek ismertetése szintén 1 pontot ér. A sikeres vizsgához az így elérhető 20 pontból 14-et kell megszerezni. A nem fogható, de nem védett, továbbá a védett vagy fokozottan védett fajok mindegyikét fel kell ismerni.
A szóbeli vizsga után a vizsgázó azonnal megtudja a vizsga eredményét és azt, hogy megfelelt-e vagy sem.
A vizsgalapot a halgazdálkodási hatóság 5 évig köteles megőrizni. A vizsgalap kizárólag a vizsgázó által a vizsganapon, vagy belföldi jogsegély keretében tekinthető meg.
A sikeres állami horgászvizsgát követően, a halgazdálkodási hatóság, vagy az általa vizsgáztatásra feljogosított szervezet állami horgászvizsga bizonyítványt állít ki, amelyet a vizsgáztató ad át a vizsgázónak.
Az állami horgászvizsgán a következő ismeretekről kell számot adni:
-
a halgazdálkodási és halvédelmi jogszabályokról;
-
a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról, főbb biológiai jellemzőiről;
-
az alapvető horgászmódszerekről;
-
a horgászzsákmánnyal való kíméletes bánásmódról;
-
a vízparti és a csónakból történő horgászat legfontosabb biztonsági szabályairól;
-
a halászati őrzés horgászokat érintő alapvető ismereteiről;
-
a horgászattal kapcsolatos legfontosabb vízügyi, természet- és környezetvédelmi szabályokról;
-
az egyesületi tagságból eredő jogokról és kötelezettségekről, a horgász szervezetek szerepéről;
-
a horgászattal kapcsolatos helyszíni hatósági és rendészeti intézkedésekről;
-
a horgászrendi szabályozások szerepéről, valamint
-
a horgászetikáról.
A vizsgára elsajátítandó tananyag a NÉBIH honlapjáról tankönyv formájában letölthető az alábbi címről:
https://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/foldmuv_ig/szakteruletek_fm/vho_fm/halaszat/horgaszvizsga
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
