Az Ercsi Kinizsi Horgász Egyesület
Alapszabálya
(A 2015 november 07-én megtartott Közgyűlésein elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben)
Az Ercsi Kinizsi Horgász Egyesület 2015 május 24.-i közgyűlésén az K 3/2015.05.24 sz. határozatával, valamint a Székesfehérvári Törvényszék hiánypótlást elrendelő 20.Pk.60.280/1989/17 számú végzése nyomán 2015 november 07-én megtartott közgyűlésén, a K/8/2015.11.07 számú módosító határozatával az alábbi egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt fogadta el:
I.
Az egyesület adatai
1./ Az egyesület neve: Ercsi Kinizsi Horgász Egyesület
2./ Az egyesület székhelye: 2451 Ercsi, Szapáry Péter út 3.
3./ Levelezési címe: 2451 Ercsi, Szapáry Péter út 3.
5./ Az egyesület működési területe: Ercsi és környéke
6./ Cél szerinti besorolás: sport, érdekvédelem
7./ Megyei nyilvántartási száma:275
8./ Eljáró bíróság neve: Székesfehérvári Törvényszék
9./ Határozat száma: 60 Pk. 280 16/1989/2
10./ Jogerőre emelkedés dátuma: 1989. 07.14
11./ Pecsétje: kör alakú bélyegző, a kör külső kerületén „Ercsi Kinizsi Horgász Egyesület 1955” felirattal, kör közepén egy horog rajzolata.
12./ Az egyesület honlapja: www.kinizsi.hv.hu
Az egyesület jogállása: Az egyesület az egyesülési jog alapján létrejött, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetként működik, megfelelve a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény vonatkozó rendelkezéseinek.
II.
Az egyesület célja és feladatai
1. Az egyesület célja:
(1) Tagjai horgászérdekeinek képviselete, valamint kedvező horgászlehetőség biztosítása.
(2) A horgászsport fejlesztése, népszerűsítése.
(3)A horgászoknak a társadalmi együttélés és a horgász erkölcs tiszteletben tartására, a természet szeretetére és védelmére való nevelése.
2. Az Egyesület a meghatározott célkitűzések érdekében:
(1) Biztosítja tagjainak a rendszeres egyesületi élethez, horgászathoz szükséges feltételeket, a tagok részére a jogszabálynak megfelelő horgász-okmányokat, a horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapítását, megismerteti tagjaival a horgászattal összefüggő jogszabályokat és más rendelkezéseket.
(2) Biztosítja, hogy a tagok a horgászatra vonatkozó jogszabályokat, előírásokat, a helyi és országos horgászrend szabályait betartsák.
(3) Segíti a hatóságokat az orvhalászat és az orvhorgászat megelőzésében és leküzdésében, valamint a vizek tisztaságának és a természet megóvásában
(4) Üzemelteti Ercsi Város Önkormányzata által az Egyesület részére horgászati célra haszonbérbe adott Ercsi Kis-Duna vízterületet, valamint végzi Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének felhatalmazása alapján a Kis-Duna környékének –mint, közterületnek- a gondozását.
3. Az egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és civil szervezettel, szövetséggel, melyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.
III.
Az egyesület tagsága
Az egyesületi tag jogállása:
Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg. Az egyesület tagja tagsági jogait személyesen vagy képviselőn keresztül gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
1. Az egyesületnek felnőtt rendes tagjai, és ifjúsági rendes tagjai lehetnek.
2. Az Egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, elfogadja az Egyesület Alapszabályát, azt magára nézve kötelezőnek tartja, belépési nyilatkozatával vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat.
Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összegét az egyesület küldöttgyűlése határozza meg, amelyet a legkésőbb minden év június hó 30. napjáig kell egy összegben megfizetni, az egyesület pénztárába történő befizetés vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján.
Az egyesületnek csak az lehet tagja, aki nem áll állami horgászjegy váltásának tilalma, illetőleg az egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés hatálya alatt. Az egyesület megalakulását követően a rendes tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs. A tagsági viszony a tagfelvételi kérelem benyújtásának napjára visszaható hatállyal jön létre.
2.1 Ifjúsági rendes tagoknak 14 évet betöltött, 18 éven aluli fiatalokat lehet felvenni. Az ifjúsági rendes tag egyesületi tisztségekre nem választható. Közgyűlésen azonban a szavazati, tanácskozási és indítványtételi jog őket is megilleti.
2.2 Tag nem magyar állampolgár is lehet.
2.3 A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
3. Az egyesület felnőtt rendes tagja jogosult:
a./ az egyesület tevékenységében részt venni
b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
c./a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, javaslatokat és észrevételeket tenni, továbbá kérdéseket feltenni, amelyre az egyesület 30 napon belül köteles választ adni.
d./ az egyesület irataiba betekintetni
e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
A tagok, küldöttek egyharmada írásban - az ok és cél megjelölésével- rendkívüli közgyűlés, összehívását kezdeményezheti.
A tagok a tagdíjfizetésen túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
4. Az egyesület felnőtt rendes tagjának kötelességei:
a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.
e./Köteles részt venni az egyesület munkájában, a közösségi munkában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását
5. Az egyesület ifjúsági rendes tagja jogosult:
a./ az egyesület tevékenységében részt venni
b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, javaslatokat és észrevételeket tenni, továbbá kérdéseket feltenni, amelyre az egyesület 30 napon belül köteles választ adni.
d./ az egyesület irataiba betekintetni
Az ifjúsági rendes tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
Az ifjúsági rendes tagok a tagdíjfizetésen túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
6. Az egyesület ifjúsági rendes tagjának kötelességei:
a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.
e./Köteles részt venni az egyesület munkájában, a közösségi munkában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását
IV.
A tagsági jogviszony megszűnése
1. A tagsági jogviszony megszűnik:
a./ A tag kilépésével.
b./ A tag kizárásával
c./ A tag halálával
2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít, továbbá akit a halgazdálkodási törvénybe ütköző szándékos bűncselekmény elkövetése illetve helyi horgászrend ismételt vagy egyszeri súlyos megsértése miatt az illetékes hatóságok jogerős határozattal elmarasztaltak, ezáltal az egyesületi tagságra méltatlanná vált.
Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A kizárási eljárás keretében a tisztességes eljárás szabályait figyelembe kell venni. Ennek keretében biztosítani kell, hogy mindenki egyenlő és azonos esélyekkel vehessen részt az eljárásban. Biztosítani kell annak lehetőségét, hogy mindkét fél részletesen kifejthesse jogi és ténybeli álláspontját, csatolhassa bizonyítékait, megismerhesse a másik fél beadványát, észrevételeket tehessen, indítványokat terjeszthessen elő.
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal. A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.
A tag kérheti a bíróságtól a közgyűlés által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a bíróság indokolt esetben kérelemre a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
4. A tag halála esetén a tagot a tagnyilvántartásból az egyesület tagjai közül törölni kell.
Az egyesület szervei
Az egyesület szervei:
a./ Közgyűlés
b./ Küldöttgyűlés
c./ Elnökség
d./ Felügyelő bizottság
Közgyűlést, küldöttgyűlést évente egy legalább alkalommal szükség szerint kell összehívni. Egyidejűleg a két döntéshozó szerv nem hozhat határozatot ugyanazon kérdés tárgyában.
V.
A közgyűlés
1. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
(1) az alapszabály módosítása;
(2) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
(3) küldöttek megválasztása, visszahívása
(4) vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása,
(5) felügyelő bizottság, tagjainak megválasztása, visszahívása
(6) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
(7) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
(8) a végelszámoló kijelölése
(9) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
2. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, hívja össze írásban, igazolható módon. A tárgyévben a tagok a közgyűlési meghívót a tagok az éves tagdíj befizetésekor veszik át. A közgyűlés időpontja éves munkatervben rögzítésre kerül, az december hónap első felében kerül megtartásra. A tagok nagy számára tekintettel írásbeli értesítésnek számít 15 nappal az ülés időpontja előtt az egyesület honlapján megjelentetett meghívó, illetve a havonta megjelenő helyi önkormányzati újság (Ercsi Híradó) novemberi számában közzétett meghívó is.
A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A megismételt közgyűlés összehívására a határozatképtelen közgyűlést követően 30 perc múlva is sor kerülhet.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
3. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
d./ A közgyűlést akkor is össze kell hívni:
- ha a megválasztott elnökség mandátuma lejár vagy az elnökségi tagok száma 3 fő alá csökken
- ha a meglévő, megválasztott küldöttek létszáma egyharmaddal kevesebb, mint az irányadó létszám alapján megválasztandó küldöttek száma, vagy ha a küldöttek mandátuma lejár.
- ha a bíróság elrendeli
- a tagok egyharmadának az ok és a cél megjelölésével előterjesztett írásbeli javaslatára, melyet az elnök részére kell eljuttatni,
- a felügyelő bizottság elnökének kezdeményezésére,
- az elnök kezdeményezésére bármikor, ha az egyesület működése szempontjából halaszthatatlan ügyet érint.
4. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A közgyűlésen, valamennyi rendes tagnak egy szavazata van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
5. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot. A szavazás - az elnökség megválasztását kivéve- minden kérdésben nyílt. A szavazásra jogosult tagok az „igen” szavazatukat kézfelemeléssel fejezik ki. Az ülést vezető elnök külön kérdésére kézfelemeléssel kell a szavazástól való tartózkodást vagy nemleges szavazatot jelezni.
6. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát (sorszám évente egytől kezdődően / év, hó, nap), a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát (személyi, időbeli), illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát.
7. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
8. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
9. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett taggal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
|