Ercsi Kinizsi Horgász Egyesület
A vezetőség beszámolója
a 2015 évben végzett munkáról, az egyesület gazdálkodásáról,
összefoglaló jelentés a 2011-2015 közötti tevékenységről
Elhangzott az egyesület 2015 december 05.-i Küldöttgyűlésén, előadó: Dósa Mátyás elnök
Tisztelt Sporttársak! Engedjék meg, hogy a beszámoló első felében részletesen szóljak a 2015-es év évben történéseiről, eseményeiről a végzett tevékenységről.
A 2015-es év előkészítése
Az előkészítés a korábbi évekhez képest zökkenőmentes volt, időben megkaptuk az állami jegyeket, időben elkészültek a 2015 évi tájékoztatók és kis-dunai területi jegyek, elő volt készítve az illetékes helyeken (Horgászbolt, Turi-KER, Takarékszövetkezet, Marika) a 2015 évi horgászjegyek kiváltása. Az engedélyek kiváltási rendszerén nem változtattunk, azt az évek során megszokott és bevált módon működtettük. A Közép-dunai Hal Kft.-től Marika átvette a Nagy-dunai területi jegyeket. Ott a felnőttjegy ára 15.240Ft-ról 16.510Ft-ra változott. A Kis-Dunán a területi jegyek árak a 2014 novemberi küldöttgyűlés döntésének nem változtak megfelelően. Így a jegykiadás januári első munkanaptól készek voltunk. Ennek ellenére az állami jegyek és területi engedélyek kiadása késéssel kezdődött a SZÁK rendszer kezdeti hibája, működésképtelensége miatt (csak január 16 után működött a rendszer megbízhatóan).
Január végén támogatási kérelmet (pályázatot) nyújtott be az egyesület az önkormányzathoz, a gyermek és ifjúsági korúak részére szervezendő horgásztanfolyam lebonyolítására kértünk támogatást. Ennek eredményeként márciusban 03.-án támogatási szerződést írtam alá az önkormányzattal, melynek értelmében az önkormányzat 2015-re a szerződésben meghatározott feltételek mellett 250.000Ft vissza nem térítendő működési célú támogatást biztosított az egyesület részére. Márciusban 23.-án az összeg az egyesület bankszámlájára megérkezett.
Február 02 március 03 között három bankkal (OTP, K&H, MKB) kötött szerződést az egyesület a SZÉP-kártya elfogadásra. Az egyesület által forgalmazott állami jegy valamint éves- és napi területi jegy a tagdíj is fizethető a SZÉP kártyával. Bankok jutaléka 1,5%+ még 0,4% költség van. Ennyi a veszteségünk, de több lett a tagunk és a területi- és napijegyekből származó bevétel is növekedett.
Tavaszi nagytakarítás:
Szemétgyűjtési akciók: tervnek megfelelően takarítási napot szerveztünk. Márciusban 22-én 16fő vett részt, március 25-én pedig 6fő volt a munkán a gréderezés előkészítésére.
2015 március 24.-én a Polgármester Úr személyes találkozót kért az egyesület elnökétől Kis-Dunánál. A találkozó létrejött, azon részt vett még a Ercsi Dunakavics Nonprofit Kft. képviselője, a Pido Kft. képviselője valamint az Ercsi Kinizsi HE alelnöke és társadalmi halőre. A találkozón a Polgármester Úr ismertette a Kis-Dunával kapcsolatos rövid és hosszabb távú elképzeléseit és terveit.
Ezek első lépéseként 2015.03.27-én gréderrel simára tolták az Első- és Hátsó-tó közötti bekötő utat az út tükrét úgy kialakítva, hogy a csapadékvíz elfolyása biztosított legyen a Kis-Duna felé, valamint rendbe hozták a város felől a Bajcsi Zs. útról a Kis-Dunához vezető első lejárót és sor került a március 22-i takarítás során összegyűlt szemét elszállítására, az összegyűjtött ágmaradványok eltakarítására is.
A hosszabb távú elképzeléseket illetően szó volt az Első-tó elejénél kialakítandó elkerített parkoló (esetleg padokkal, asztalokkal, szemétgyűjtővel, tájékoztató esetleg tiltó táblák elhelyezésével) valamint szintén az Első-tó körül kialakítandó futópálya nyomvonalának terveiről, ebbe beleértve egy a környezetbe illeszkedő kis fahid megépítését az Első-tavat és a Csövest elválasztó gáton. A tervekből eddig egyelőre egyedül a fürdést tiltó tábla elkészítése valósult meg, amit ezúton is megköszönünk
Telepítések:
Az előzetes terveknek megfelelően történtek. Ez év tavaszán két alkalommal összesen 2004kg pontyot (április 08-án kisebb, 1,5-1,8 kg átlag egyedsúlyúakat, április 22-én nagyobb 2,5-4kg egyedsúlyúakat) telepítettünk. Május 27-én 4000db előnevelt süllőt, ősszel pedig szeptember 02-án 1000kg pontyot telepítettünk. Késő őszre ígéretet kaptunk kedvező feltételek mellett vegyes fehér hal telepítésére, ez a lehetőség egyelőre elúszni látszik.
Rendezvények a Kis-Dunán:
Április 16-án Karcza Laci ismét rendezett csónakázást az Eötvös J. Ált. Isk. részére. Április 21-én pedig horgászverseny (inkább kedvcsináló, élményszerző horgászat) volt szintén az iskola tanulói részére, amelyen több mint 90 gyermek vett részt. Horgászat megszervezését, anyagi előkészítését, a horgászbotok összeszerelését az egyesület aktivistái végezték, ebből 150.000Ft bevételünk származott. De volt más –elsősorban a nyári táborokban resztvevő gyermekek részére rendezett- horgászat is a Kis-Dunán. (judós-tábor, kézműves tábor)
A horgász tanfolyam: július 06-09 között 3 napra volt tervezve és megtartva. Előkészítését, szervezését és lebonyolítását ez évben is az elnök vezette, az előkészítésben és lebonyolításban Mester József és Hetyei Tibor Sporttársak vettek részt. A támogatási összeg elszámolása az önkormányzat felé megtörtént.
Egyesületi horgász verseny:
Az egyesület 2015 évi halfogó versenyét az Ercsi Kis-Dunán rendeztük meg szeptember 20-án. 1. helyezett Lósits Sándor, 2. helyezett Bánkuti András, 3. helyezett Boza József lett.
Közgyűlések:
2010-ben volt utoljára közgyűlés, az idén pedig hármat is kellett tartani.
2015-ben a szükséges mértékben a módosítanunk kellett az Alapszabályt. Erre törvény kötelezte a civil szervezeteket, melynek végső határidejét 2016 március 15.-ében jelölte meg a törvény.
Ennek érdekében május 24-én tartottunk terv szerint közgyűlést melyen elfogadtuk a szükségesnek tartott módosításokat. Az egyesület alapszabály módosítás bejegyzése érdekében indított és a Székesfehérvári Törvényszékre 2014 június 04-én beérkezett kérelemre válaszként az egyesület 2015.10.13-án megkapta a 20.Pk.60.280/1989/17 számú törvényszéki végzését, melyben a Székesfehérvári Törvényszék a kérelemmel összefüggésben hiánypótlást rendelt el. Ezután nem terv szerint, de nagyon gyorsan (hiszen a határozat kézhezvételétől 30 nap állt rendelkezésre a hiánypótlás teljesítésére) kellett rendkívüli közgyűlést összehívni a hiánypótlásban kifogásoltak módosítására. A rendkívüli közgyűlést november 07-én megtartottuk, az alapszabályban a bíróság által előírt módosításukat bedolgoztuk, elfogadtuk és határidőre a hiánypótlás dokumentumait a bíróságnak megküldtük. Tájékoztatást előzetesen telefonon kapunk arról, hogy a bíróság az alapszabály módosítását 2015.11.23-án bejegyezte és amennyiben az ügyész vagy az egyesület ellene a határidőn belül nem fellebbez a módosítás hatályba lép. Időközben a bejegyző határozat is megjött.
A mai közgyűlés szintén tervezett volt, a közgyűlésre a tisztségviselők mandátumának lejárta miatt került sor.
Tisztelt Sporttársak!
Tájékoztatásról:
Továbbra is nagy hangsúlyt fektettünk a horgászok és a „külvilág”folyamatos tájékoztatására. Folyamatosan és párhuzamosan jelentek meg tájékoztatók az egyesület hirdetőtábláján és internetes portálunkon az egyesület életének fontosabb eseményeiről (mint például telepítések, tilalmi időszakok, horgászrendben bekövetkezett változás, aktuális információk, szemétgyűjtési akciók, stb.). A Mozaik Tv több rendezvényünkről tájékoztatott ez évben is a városi honlapon megjelenő web-tv-n, ezek a riportokat a Facebookon az „ercsi kisduna” portálra is feltették. Köszönjük. A parti hirdetőtábla működik, egyre többen állnak meg előtte és kezdik megszokni, hogy az aktuális információk ott is megjelennek. Az interneten a honlapunkon rendelkezésre aktuális információk és az eseményekről készült fotók töltik ki. Egyre többen látogatják rendszeresen, amit bizonyít az indulás óta eltelt idő alatt a több mint 36.000 látogatás, ami napi átlagban 10-12 látogatót jelent.
Horgászrend betartása:
Az állami és helyi horgászrendet a tagság túlnyomó többsége ismeri, elfogadja és túlnyomó többsége be is tartja. A méretkorlátozás alá eső és megtartani kívánt halat az eredménynaplóba be is írják. Az új fogási napló egy borzalom, azon kívül, hogy nagyító kell hozzá, felesleges, értelmetlen adatok bejegyzésére kényszeríti a horgászt, de év végén az egyesület adminisztrációs munkáját is növeli.
A tilalmakról:
A Kis-Dunán általános horgászati és ponty fogási tilalom a Csöves kivételével idén sem volt! A telepítések utáni részleges tilalmakat betartottuk. A Nagy –Dunán a törvényben meghatározott tilalmi időszakok voltak.
Őrzésről, ellenőrző tevékenységről:
Az ellenőrzést a kezelésünkben levő vízterületen 2015–ban 5 fő társadalmi halőr felkérésével szerveztük meg. Az őrzésre kidolgozott tervben leírtak nagyvonalakban megvalósultak. A telepítések utáni őrzés meg volt szervezve. Az ellenőrzések váratlanságát kell növelni ahhoz, hogy a horgász ne lehessen bizonyos abban, hogy a vízpartról történő távozás előtt nem esik ellenőrzés alá. Az ellenőrök közül ki kell emelni Hetyei Tibort és Mester Józsefet, akik tevékenységükkel ez évben is nagyban hozzájárultak a szabályok betartatásához. Ugyanígy hasznos munkát végzett Nagy Csaba és Pergel György sporttárs is. Sokan kritizálták a halőrök tevékenységét azzal, hogy látják milyen (csúnya) dolgok folynak vízparton. A horgászok egymás között beszélik, hogy így lopják, meg úgy nem írják be meg…… hát sorolhatnám még, hogy miket. De Sporttársaim! Azért már azért lehetne valakinek vér a pucájában, hogy akkor és ott szóljon vagy cselekedjen, ahol az eset történik. Beszélnek róla, de a cselekvés elől elzárkóznak. A hal mindnyájunké, mindnyájunknak kötelessége rá vigyázni.
Tisztelt Horgásztársak!
A beszámoló második részében tekintsük át röviden a mögöttünk hagyott 2011-2015 közötti éveket. Változásokkal teli időszakon vagyunk túl. A mi életünket is erősen befolyásolták a szemünk láttára zajló hazai társadalmi- és gazdasági- valamint világgazdasági folyamatok és tendenciák. A horgászok életét ebben a periódusban két alapvető törvény az ún. civil törvény 2011-ben, illetve a halgazdálkodási és halvédelmi törvény 2013-ban történő elfogadása befolyásolta legjobban. A gazdaság stabilizálódni látszik, eredményei azonban igen lassan mutatkoznak a lakosság szabadidős tevékenységének fellendülésében. Az infláció ugyan erőteljesen csökkent, a pénztárcák talán valamivel vastagabbak lettek, de még mindig nem annyira, hogy egyre többen engedhessék meg maguknak, hogy régebbi vagy új szenvedélyüknek rendszeresen hódoljanak, horgászeszközöket valamint a horgászatot lehetővé tevő horgászjegyeket, engedélyeket vásároljanak. A problémák első sorban a felnőtt horgászok létszámának stagnálásában jelentkeznek, ami továbbra is a szabadidő csökkenésével lehet összefüggésben. Az öt éves tevékenységről összegezve az alábbiakat tudom jelenteni:
A létszám alakulása az ötéves időszakban:
A jelenlegi vezetőséget a 2010 december 06-án megtartott Közgyűlés választotta meg és akkor az egyesületnek összesen: 275 tagja volt (265 felnőtt, 10 ifjúsági) és regisztráltunk 76 fő gyermeket) Kis-Dunára jegyet váltott: összesen, 110 fő, a Nagy-Dunára jegyet váltott összesen 104 fő.
2015-ben 286 tagunk (284 felnőtt, 2 ifjúsági) van, rajtuk kívül az egyesületnél 108 gyermeket tartunk nyilván. Kis-Dunára jegyet váltott: összesen, 120 fő, a Nagy-Dunára jegyet váltott összesen 110 fő.
A létszám évenkénti alakulását a táblázat mutatja.
felnőtt ifi Összesen +gyermek
2011 244 7 251+47
2012 234 11 245+60
2013 224 7 231+75
2014 295 3 298+87
2015 284 2 286+108
Látható, hogy 2013-ig a felnőtt létszám csökkent, majd 2014-ben jelentősen emelkedett, hogy azután az idei év végére ismét némiképp csökkenjen. Örömmel és büszkén mondhatjuk viszont, hogy az egyesületnél regisztrált gyermekek (gyermek állami jegyet kiváltott) száma öt év alatt több mint a duplájára nőtt.
Az egyesület elmúlt öt éves tevékenységére visszatekintve jelentős eredménynek tekintem, hogy sikerült biztosítani az egyesület korábbi alapszabálynak megfelelő működést, az alapszabályban lefektetett célok teljesülését, sikerült megőrizni az egyesület működőképességét, meg tudtuk tartani a korábban volt tagság jelentős hányadát.
Rendelkezünk a Kis-Dunára vonatkozó haszonbérleti szerződéssel és a Kis-Dunára vízjogi üzemeltetési engedéllyel mindkettő 2019 december 31-ig érvényes. Rendelkezünk a megyei halászati főfelügyelő által jóváhagyott öt évre szóló (2011-2016) érvényes halgazdálkodási tervvel, melyet. A halasítási terv, valamint a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek alapján hajtottuk végre az évenkénti telepítéseket. A vezetőség biztosította Kis-Dunán a telepítések tervszerűségét, azokról a tagság előzetes tájékoztatását. A tájékoztatást illetően ugyanezt a Nagy-Dunával kapcsolatban továbbra sem tudom elmondani.
Tisztelt Sporttársak!
Engedjétek meg, hogy röviden szóljak a bevételekről és a halasításra fordított összegekről.
|
Bevétel éves területi
jegyekből
|
Bevétel napi-
jegyekből
|
Halasításra költött
összeg
|
Beszerzett hal faja,
mennyisége
|
2006-10
Összes:
|
13.984500
|
1.278700
|
16.321.710
|
23118kg ponty
2300kg vegyes hal
10.000db en. csuka ivadék
15.000db en. süllő ivadék
|
2011-15
összes:
|
10.600.000
|
1.323.000
|
11.902.107
|
14814 kg ponty
1016kg vegyes hal
5.000db en. csuka ivadék
21.000db en. süllő ivadék
|
A táblázatból csak az öt évre vonatkozó összesített adatokat ismertetném.
A táblázatból látható, hogy a halasításra a bevételek csökkenése miatt jóval kevesebbet költhettünk, mint a megelőző 5 éves periódusban. A területi jegyekből származó összes bevétel 10.600.000Ft volt. ez több mint 3,2 millió forinttal volt kevesebb mint volt 2006-2011 között. Különösen alacsony volt a bevétel 2014-ben, annak ellenére, hogy ez évben emelkedett először a taglétszám. A táblázatból az is látható, hogy az éves- és napijegyek bevételéből származó összeget minden évben teljes egészében halasításra költöttük. Az öt év alatt a Kis-Dunába összesen 14.814q pontyot, 1016kg vegyes halat, 26.000db előnevelt süllő és csuka ivadékot telepítettünk, melynek forintban kifejezett értéke 11.902.107 Ft.
Az öt éves időszakban a tagság részére folyamatos horgászati lehetőség volt biztosítva a Nagy-Dunán és Kis-Dunán, tehát a város közvetlen közelében. Meg kell jegyeznünk, hogy a Nagy-Dunán az alsó kőgátak környékén az ártéri erdőnek a vízügyi szervek által indított ritkítása a horgászati feltételek javulását eredményezte ezen a szakaszon. A felső gátak környékén lévő haltartó helyek megközelítőse gyakorlatilag gyalogosan vagy csónakkal lehetséges, ami sokakat visszatart attól, hogy ezeken a területeken próbálkozzanak. Pedig a hírek szerint érdemes.
A Kis-Dunán sem javult a helyzet, kevés a kapacitás az elburjánzó aljnövényzet és csihatagok ritkítására, ennek következtében egyre szűkülnek a meghorgászható helyek. Két éve észleltük először hívatlanul érkezett „bevándorlók” érkezését, tevékenységük nyomán sorra dőlnek a partmenti fák (persze dőlnek azok maguktól is) lerágott és fehérre csupaszított ágdarabok jelzik éjszakai tevékenységüket. Nagy pusztítást végeznek a hódok, de a kárókatonák kártétele sem elhanyagolható.
Mindkét helyen a tagság nagyobb aktivitásra, önként vállalt közös tevékenységre, a horgászok nagyobb összefogásra lesz szükség a helyzet javítására.
Az előző évi fogási eredményekről a küldöttgyűléseken minden évben beszámoltunk.
Az egyesület folyamatosan biztosította a horgászathoz szükséges, a halgazdálkodási törvényben meghatározott okmányok és engedélyek beszerzését, elkészítését és kiadását. Nem kis erőfeszítésébe került a vezetőségnek a 2013-ban elfogadott törvény feldolgozása, nem kis fejtörést és munkát jelentett az állami jegyek számítógépes rendszerben történő kezelésének bevezetése, a rendszer megismerése, a horgászok adatainak a rendszerbe történő bevitele és a rendszer kezelésének az elsajátítása. Gyakorlatilag mindezt éles körülmények között, szűk határidőkön belül kellett megtenni, de megbirkóztunk vele. Az állami jegy kiadás és nyilvántartás számítógépes rendszerébe beintegrálták a fogási eredmények nyilvántartását, amelybe az adatokat személyenként, vízterületenként és halfajonként kell bevinni, ugyanakkor a saját(bennünket horgászokat érdeklő) vízterületekről nem tudunk összesített adatokat kinyerni a rendszerből. Fentiek valamint az állami jegyek fogalmazására kötött szerződésben rögzített elszámolási szabályok miatt az egyesületi adminisztráció a korábbinak többszörösére emelkedett.
Korábban szóltam arról, hogy az horgászok életé jelentősen befolyásolta a 2013-ban elfogadott halgazdálkodási törvény. A halgazdálkodási törvényt illetve annak végrehajtását szabályzó miniszteri rendeleteket 2013 óta többször módosították. Sajnos a rendeletek szinte mindig az utolsó pillanatban készültek el, nagyon kevés időt hagyva a végrehatóknak. 2015-ben a törvényt április 15-én és november 17-én módosította az országgyűlés.
Az Országgyűlés április 15-i döntése nyomán: 2016-ra és az azt követő évekre már nem adható ki kereskedelmi célú halászati engedély. Megszűnik tehát a jövőben a kereskedelmi célú, nagyüzemi halászat a természetes vizeken.
A módosítás pontosítja és egyértelműsíti, milyen vízterületeken és milyen iratok hiányában minősül jogosulatlannak a horgászat vagy a halászat.
Az állami horgászjegy kiadásához szükséges feltételek közül törlik a fogási napló leadását. Mentesülnek az állami horgászjegy díjának megfizetése alól a vakok vagy gyengénlátók.
A módosítás pontosítja és egyértelműsíti, milyen vízterületeken és milyen iratok hiányában minősül jogosulatlannak a horgászat vagy a halászat. A jövőben nem csak a halgazdálkodási területeken, de a halastavakon is tilos lesz a halállományban és a környezetben kárt okozó halfogási módszereket alkalmazni.
A halászati őröknek joguk lesz arra, hogy elvegyék az állami horgászjegyet, a turista állami horgászjegyet illetve az állami halászjegyet azoktól, akik nem jegyzik be fogásaikat a fogási naplóba.
A jövőben halvédelmi bírságot szabhatnak ki azokra, akik nem fogható halat, illetve más hasznos víziállatot fognak ki vagy gyűjtenek be, akik a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen őshonos halat fognak, illetve akik a pecázás során folyamatosan felügyelet nélkül hagyják a horgászfelszerelésüket.
A törvény rendelkezik arról is, hogy mikor kell figyelmeztetést alkalmazni a bírság helyett. Ezek elsősorban azokra az esetekre vonatkoznak, amikor a horgász vagy halász nem viszi magával a szükséges okmányait, de ezeket később bemutatja. Figyelmeztetést kap az is, aki első esetben mulasztja el bejegyezni fogási naplójába a horgászat megkezdésének időpontját.
A jogszabály alapján, ha egy önkormányzat nem kíván élni a halgazdálkodási jogával, akkor arról az állam javára mondhat le.
2. § A Hhvtv. 7. alcíme a következő 23/A. §-sal egészül ki amely komolyan érinti az egyesületet 2019 szeptembere után:
„23/A. § (1) Ha az önkormányzat nem kíván élni a 23. § szerinti halgazdálkodási jogával, akkor a halgazdálkodási hatóság felé tett nyilatkozatával e jogáról az állam javára mondhat le.
(2) Ha a 23. § szerinti halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodási jog 2013. szeptember 1-jét megelőzően került átengedésre vagy hasznosításra, akkor az (1) bekezdés szerinti lemondó nyilatkozatot a halgazdálkodási hatóság részére legkésőbb a halgazdálkodási jog átengedésről vagy hasznosításáról szóló szerződés megszűnését 3 hónappal megelőzően kell megtenni.” Ez pedig az egyesületet is érinteni fogja 2019 szeptemberétől!
Lényeges még ebben a módosításban, hogy a miniszter jogosult az új haszonbérleti vagy vagyonkezelési szerződés hatályba lépéséig, de legfeljebb egy évig meghosszabbítani a korábbi állammal létrejött haszonbérleti szerződés hatályát.
2015 november 17-én a MOHOSZ az alábbi közleményt jelentette meg a honlapján: "Folytatva az elmúlt időszak sikeres gyakorlatát, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) és stratégiai partnere, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) újabb jelentős lépéseket tett, illetve tesz meg a magyar horgászok és a hazai horgászturizmus fejlesztése érdekében. A legfontosabb eredmény, hogy a mai napon a többpárti egyetértéssel lefolytatott, konszenzusos parlamenti és bizottsági viták után 92,5%-os szavazataránnyal került elfogadásra az a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (Hhvtv.) módosításáról szóló képviselői indítvány egységes javaslata. Az előterjesztő, dr. Szűcs Lajos képviselőként és a MOHOSZ elnökeként természetesen személyével is felvállalta a módosítás szükségességét, tekintettel arra a tényre is, hogy az év végével több száz vízterület haszonbérlete lejár és a Hhvtv. alapelvei értelmében a jövőben az elsődleges hasznosítási cél a horgászat és a horgászturizmus fejlesztése.
A nagy többséggel elfogadott megoldás a horgászok és a horgász egyesületek országos érdekképviseletét és koordinációját ellátó szervezet részére címzett kijelölés lett, mint a haszonbérleti szerződés megkötését előkészítő miniszteri rendelkezés. Mindez jelentős lehetőséget és egyben felelősséget is ad a magyar horgászok kezébe az állami tulajdonú természetes vizek 15 éves ciklusú halgazdálkodási hasznosításával, illetve e hasznosítás lehetőségének felelős, nyilvános, átlátható és gyors megteremtésével kapcsolatban. A vita során dr. Szűcs Lajos elmondta, hogy a szövetség célja minden olyan becsületes sporthorgász érdekét képviselni, aki megváltott engedélyével kevesebb adminisztráció mellett, de az eddiginél több vízterületen és lehetőleg nem magasabb árakon kíván hódolni az elkövetkező években is szenvedélyének, s a kereskedelmi halászat felhagyása után a regenerálódó nagy természetes vizeken egyre nagyobb fogási eredményt is szeretne felmutatni.
Kijelentette, hogy a MOHOSZ e társadalmi és szövetségi cél sikeres megvalósítása érdekében 2016-tól minden, eddig sikeresen gazdálkodó tagszövetségét és annak tagegyesületét az új haszonbérleti ciklusban is helyzetbe kívánja hozni, ha az adott szervezet az eddig elért eredményeket megőrizve, fokozatos és tudatos, szakmailag megalapozott fejlesztésként vállalja a halállományok további védelmét, felelős őrzését, a vízparti környezet megóvását és a horgászturisztikai fejlesztések támogatását."
Fentiekből következik, hogy az egyesületnek folyamatosan nyomon kell követni a törvényi változásokat, az azokból adódó feladatokat le kel bontani az egyesület szintjére és el kell végezni azokat. Fokozottan vonatkozik ez 2019-re, amikor az önkormányzattal kötött haszonbérleti szerződésünk lejár. A horgászokat pedig széleskörűen tájékoztatni kell az őket érintő változásokról.
A vezetőség ötéves periódusban az évenként előírt illetve szükséges számú vezetőségi ülést megtartotta, évenként a küldöttgyűlést összehívta és a küldöttgyűlésnek beszámolt a vezetőség munkájáról, az egyesület tevékenységéről és gazdálkodásáról, a pénzeszközök felhasználásáról. A küldöttgyűléseken minden esetben beszámolt továbbá a fegyelmi bizottság és a felügyelő bizottság elnöke is. A küldöttgyűlések megvitatták, majd elfogadták a beszámolókat, meghallgatták és megvitatták következő évre vonatkozó előterjesztéseket, döntöttek azokban. Itt szeretnék köszönetet mondani a tagság és a vezetőség nevében a küldöttként hasznosan tevékenykedő sporttársaimnak. Tevékenységük nagyban hozzájárult az egyesület törvényes működéséhez, eredményeinkhez.
Az elmúlt periódusban az elektronikus tájékoztatás egyre nagyobb szerepet tölt be a tagsággal történő kapcsolattartásban. Egyre többen rendelkeznek internetes elérhetőséggel, ez a tény további lehetőséget rejt szervezeti életünk javítására, fejlesztésére.
A vezetőség biztosította az egyesület működésének tervszerűségét, a kiszámíthatóságot, folyamatosan működtette az egyesület honlapját, biztosította a tagság előzetes és folyamatos tájékoztatását illetve tájékozódásának lehetőségét a soron következő rendezvényekről, így a telepítésekről, tilalmakról, takarítási napokról, versenyekről, a tagságot érintő fontos változásokról.
2011-2015-ben között elhunyt horgászok:
Tisztelt Sporttársak! Meg kell emlékeznünk az elmúlt öt év szomorú eseményeiről is.
Az elmúlt 5 év során sajnos ismét néhány horgásztársunkat elvesztettük. Kérem emlékezzünk felállással és néma főhajtással:
-a 2011-ben 56 évesen balesetben elhunyt Rafael Józsefre, a Kóbira
-a 2012-ben 57 évesen elhunyt Dudás Lacira és 80 életévében elhunyt Ormai Jánosra
-a 2013-ban elhunyt Bíró Tiborra és Nagy Jánosra
-a 2015-ben elhunyt Farádi Józsefre
Emléküket megőrizzük.
Tisztelt Sporttársak!
Biztosíthatom Önöket, hogy az egyesület vezetősége és annak mindentagja az öt éves időszak alatt igyekezett legjobb tudása és legjobb meggyőződése szerint tervezni, szervezni és irányítani az egyesület tevékenységét. A döntések meghozatalánál mindig legfontosabb szempontként a horgászok és a horgász közösség érdekeit vettük figyelembe. A vezetőség nem tekinti magát sem tévedhetetlennek, sem csalhatatlannak. Nyilvánvalóan követtünk el hibákat, voltak tévedéseink és nem egyszer a tapasztalat hiányozhatott, hogy valamit jobban, eredményesebben csináljunk, a tagság igényeinek és elvárásainak jobban megfeleljünk. Kérem, hogy ennek figyelembe vételével ítéljék meg munkánkat és fogadják el a beszámolót. Itt is megragadom az alkalmat, hogy megköszönjem azt a segítséget és jó szándékot, amit a Polgármester Úr személyesen és az önkormányzaton keresztül nyújtott az egyesületnek, ugyanígy Művelődési Ház és a Sportcsarnok dolgozóinak segítségét továbbá minden egyes horgásztársamnak, aki tevőlegesen hozzájárult eredményeinkhez.
A beszámoló végéhez értem, köszönöm a figyelmet.
Kérem a Sporttársakat mondjanak véleményt, egészítsék ki saját véleményükkel a beszámolót vagy akár tegyenek fel kérdést amennyiben azt szükségesnek látják.
HATÁROZATOK:
K 11/2015.12.05 sz. határozat: A közgyűlés vezetőség beszámolóját a 2011-2015 közötti munkáról elfogadta.
K 12/2015.12.05 sz. határozat: A közgyűlés a felügyelő bizottság elnökének a beszámolóját a 2011-2015 közötti tevékenységről elfogadta.
K 13/2015.12.05 sz. határozat: A közgyűlés a fegyelmi bizottság elnökének a beszámolóját a 2011-2015 közötti tevékenységről elfogadta.
K 14/2015.12.05 sz. határozat: A közgyűlés a távozó vezetőség részére a felmentvényt megadta.
K 15/2015.12.05.sz. határozat:
A közgyűlés 2015 december 05.-től kezdődően őt évi időtartamra
Dósa Mátyást az elnökségbe elnöknek
Turi Tamást az elnökségbe elnökhelyettesnek
Valuschek Ottónét az elnökségbe titkárnak
Lósits Sándort az elnökségbe elnökségi tagnak
Vajdics Andrást az elnökségbe elnökségi tagnak
Balogh Andrást a felügyelő bizottság elnökének
Mester Józsefet és Tóth Józsefet a felügyelő bizottság tagjainak
Ábrahám Mártont, Baczakó Ferencet, Enzsöl Józsefet, Fodor Istvánt, Kun Ákost, Lehel Miklóst, Markovics Istvánt, Nagy Csabát, Orbán Mihályt, Hetyei Tibort, Pask Györgyöt, Pergel Györgyöt, Tolnai Józsefet és Török Lászlót küldöttnek megválasztotta
|